Ezért nem jöttek be nekem az egyéjszakás kapcsolatok

4 ok, amiért egyéjszakás kaland lettetek

11 hiba, amit egyéjszakás kaland után elkövetünk

Így tarthatod meg az egyéjszakás kaland után

Csak három cím a magyar internetről az első “egyéjszakás kaland” Google keresésre és a legtöbb cím azt sugallja, hogy a nők csak azért mennek bele az egyéjszakás kalandokba, hogy a végén majd jól elvegyék őket feleségül. Persze kicsit túlzok, de tényleg ez a fő sodor. (Egyébként egy kutatás szerint egy bizonyos típusú gén felelhet azért – a “kalandgén” – ha az ember lánya vagy fia hajlamosabb belemenni az egyéjszakás kalandokba.)

És akkor itt ajánlom nagyon az egyik kedvenc stand-uposom, Iliza csodálatos műsorát a Netflixen többek között a férfiak és nők ismerkedési szokásairól.

De vissza az eredeti történethez: egyetemista koromban egyetlen egy egyéjszakás kalandom volt, de nekem az ott akkor nem nagyon jött be. Aztán legközelebb 30 éves korom környékén szálltam be a műfajba – egészen odáig hosszú távú partnereim voltak és aztán egy érzelmileg silány kapcsolatom után átszakadt egy gát (ha-ha-ha). Csak kalandozni szerettem volna, semmi komoly, no boyfriend, no girlfriend.

Ezekben az egyéjszakásokban leginkább a megismerkedés, az eljutás az “akarom-akarod” pillanatig volt a legizgibb. Aztán onnantól nem igazán szereztem életre szól élményeket. A probléma az volt, hogy nekem többnyire nem volt orgazmusom és a partneremet nem igazán érdekelte, hogy van-e. Persze a sajátjáért mindent megtett, az enyém annyira nem volt fontos. Sajnos akkoriban még nem voltam ennyire őszinte szexkommunikátor. Meg sokkal szégyenlősebb voltam és elmondani egy pasinak, akit először látsz, hogy mit is kéne csinálnia, hogy jó legyen… Oké, épp most fekszem le vele, akkor meg?

Ha újra egyéjszakás kalandokba keverednék, ma már csakis úgy csinálnám, hogy nagyon nagy lenne a pofám, és kerekperec megmondanám, hogy mit akarok.

(Ugyanakkor meg rájöttem arra, hogy “Basszus, nekem kellenek az érzelmek is az orgazmushoz!” – akkor még nem tudtam, hogy az ilyen embereket mint én nevezik demiszexuálisnak. Az egyéjszakás kalandokat nem igazán a demiszexuálisoknak találták ki :P)

Visszagondolva, ez persze az én hibám is, meg az egész társadalomé. Ha nem mondom meg az adott pasinak, hogy az ott nem a csiklóm/az ujjak bedugása a punciba rögtön csak úgy, nem oké/attól még, hogy az ő farka áll, nem biztos, hogy én is fel vagyok izgulva stb. akkor honnan tudja?! Ugye, a suliban ezt nem tanulta. Nézi a mainstream pornót és azt hiszi, hogy a csiklón csapkodás minden nő álma. Szóval amíg a csajok nem képviselik a saját érdekeiket, és a férfiegó kímélése miatti aggodalmukban inkább túlesnek rajta, nagyon nehéz lesz jókat szexelni, pláne ha intézményesen se segít senki.

Most olvasom A klitorisz csodálatos története című könyvet és az elején bemutatnak benne néhány rajzot: középiskolásokat kértek meg, hogy rajzolják le a puncit és a péniszt. Hát a pénisz mindenkinek megy, de a puncit még a lányok se tudják igazán lerajzolni.

Jobban kéne szégyenkezni a szexuális kulturálatlanságunk miatt, mi meg inkább a biztonságos és élvezetes szexről való párbeszédet szégyelljük minden fronton. Szóval ne legyetek hülyék, mint én korábban! Persze ez itt csak az én tapasztalatom: szívesen meghallgatom a véleményeteket: gyertek a Szexsuli Instagramjára kommentelni!