Tanultál-e a csikló teljes anatómiájáról a suliban? 

Megmutatták-e, hogy nemcsak a kis kiálló pöcök, amit látunk belőle, hanem folytatódik odabent is?

Ha erre igen a válaszod, nagyon szerencsés vagy, mert olyan tudást kaptál biológia órán, amit sajnos nagyon kevesen tudnak. Én 30 körül voltam, amikor egy külföldi honlapon szembejött a csikló teljes anatómiája, és – kis túlzással – majd’ lefordultam a székről, hogy ezt eddig miért nem mondta senki.

Ha mondta volna bárki, azonnal megszabadultunk volna a vaginális orgazmus “nyomásától”, amit teljesen tévesen Sigmund Freud “rakott a nőkre”… Mert valójában vaginális orgazmus nincs, legalábbis nem úgy, ahogy eddig tudtad. De mielőtt belemegyünk részletesen, muszáj egy kis történeti áttekintést adnunk a csikló több ezer éves történetéről – ne féljetek, nem lesz olyan  hosszú!:D

A csikló több ezer éves története

• Ókori görögök: Hippokratész már említette, de nem tulajdonított neki jelentőséget. Galénosz tévesen a női testet „béna férfiként” értelmezte.

• Középkor: Matteo Coloni fedezte fel újra, és kimondta, hogy a csikló az örömszerzésért felelős. „Amor Veneris”-nek, azaz Vénusz szerelmének nevezte.

• 19. század: George Ludwig Kobelt 1844-ben először ábrázolta a csikló teljes belső anatómiáját.

• 21. század: Csak a közelmúltban bizonyították tudományosan, hogy a csikló belső részei is aktívan részt vesznek a szexuális élvezetben. 2021-ben derült csak ki, hogy a csiklón több mint 10 ezer idegvégződés van. Addig azt gondolták, hogy 8000 körül. (Ezt egy szarvasmarhákról írt mezőgazdasági könyvből vette a tudomány és alkalmazták embernőkre is.)

A vaginális orgazmus mítosza

A 20. század elején Sigmund Freud kitalálta, hogy kétféle női orgazmus létezik: a „felnőtt” vaginális és az „infantilis” klitorális. Ez a téves elmélet évtizedekre megbélyegezte a női szexualitást, és felesleges nyomást helyezett a nőkre. Nulla tudományos bizonyíték volt egyébként Freud állításaira…

Valójában minden orgazmus a csikló stimulációjából ered, legyen az közvetlen vagy közvetett. A „szimpla behatolás” önmagában ritkán elegendő. Ha valakinek elegendő, írjon rám Instagramon!

A csikló anatómiája röviden

• Látható része: a kis kiemelkedés, amit a legtöbben ismernek.

• Belső részek: két hosszú szár, amelyek a hüvely falát körülveszik, valamint a barlanbos testek, amelyek az izgalmi állapotban megduzzadnak. Ez a bonyolult ideghálózat biztosítja, hogy a csikló legyen a női test legérzékenyebb erogén zónája.

Önismeret és gyakorlati tippek

A csikló megismerése nemcsak anatómiai szempontból fontos, hanem megmenthet egy csomó szexuális szorongástól.

• Olvass hiteles forrásokat!

• Beszélj nyíltan a partnereddel a vágyaidról!

• Próbálj ki önismereti gyakorlatokat!

Gyakori kérdések a csiklóról és az orgazmusról

1. Miért nem tanítják részletesen a csiklót az iskolában?
Ezt kérdezem én is 🙂 Alig kutatták, szégyent aggadtak rá a történelem során. Itt van az ideje, hogy szégyen nélkül emberi testrésznek tekintsük!

2. Tényleg nem létezik vaginális orgazmus?
Önálló formában nem – minden orgazmus a csiklóból ered.

3. Ki fedezte fel először a csikló teljes anatómiáját?
George Ludwig Kobelt 1844-ben.

4. Hogyan tudom jobban megismerni a testem?
Önismereti gyakorlatokkal, nyílt kommunikációval és hiteles források olvasásával.

5. Milyen tévhiteket érdemes elfelejteni?
A vaginális orgazmus felsőbbrendűségét, és hogy a csikló csak „mellékes” szerv.

Összegzés

A vaginális orgazmus mítosza Freud téves elméletén alapul, és ideje, hogy a nők  és mindenki megszabaduljon ettől a tévhittől. A csikló teljes megismerése csökkentheti a szorongásokat – hiszen nem tévhitek alapján szexelsz. Növeli a szexuális önbizalmat és örömteli intimitás alapja.

Első publikálás: 2021. március 10. – Frissítve: 2025. augusztus 19.